America

Most először megyek az usaba, new yorkba és lesz is egy koncertem a helyi magyarházban. naon gyakorolok rá... meg most lesz itt lisszabonban a zenei múzeumban szombaton szóló-koncertem

izgi a helyzet

Zene. Bona

... richtert hallgatok sokat és egyfolytában. hirtelen igény fakadt belőlem iránta. rég nem hallgattam zenét... egyáltalán... csak azt, amit én... ami, annyira nem gyönyörködtet... csak bosszant, hogy nem elég jó, sőt...

... megint és sokadszorra a megfejthetetlen richter... a szabad művész, aki gyűlölte a nagy hangverseny termeket... zongorán horowitz mellett egyértelműen ő a legjobb... hegedűn talán david oistrakh az első nálam...

... sok helyen fogok játszni mostanában.. itt lisszabonban egy fantasztikus helyen a zene múzeumának (museu da musica) auditorio-jában... a hely lent van a metroban és van egy avitt kis, ódon koncertterme... aztán new yorkban a hungarian house-ban, aztán tel-avivban, aztán magyarországon vidéken pár helyen, aztán megint lisszabonban...

... hallgatom a nagyokat és még mindig vágyom rá, hogyha nem is a közelükbe jussak, mert az reménytelen, de legalább nekem a saját fülmbeujjamtól menjen vmi kicsit is hasonló élmény...

... úgy kellenek most nekem a klasszikusok, mint a zoxigén...

... iszonyú, hogy ezek hogy hegedülnek-zongoráznak... kibírhatatlanul jól...

.. hátígy...

Helyzet

napi három órát gyakorolok amióta kijöttünk portugáliába, persze néha egy-egy nap kimarad, ha koncert után vagyok és sokat gitároztam, de tartom. minden nap, karácsonykor is. egészen egyszerű összefüggést látok a játék szinvolana és a napi következetesen legyakorolt idő között. gyakorolok jól megy, nem gyakorolok nem megy jól...

... sok ám minden nap három óra. ha tetszik, ha nem csinálni kell. zenészek sokszor hazudnak, ha megkérdezik őket, hogy mennyit gyakorolnak. általában, aki sokat gyakorol, napi 6-8 órát, az kevesebbet mond, mert mégiscsak ciki, ha ezután nem fog jól játszani, aki keveset 1-2 óra és azt is összevissza, sokszor kihagyva, az meg nem meri bevallani, hogy nem gyakorol eleget. azt, hogy kinek mi a jó mikor mit és mennyit kell gyakorolni 20 évet kell csinálni, azután rájön az ember, hogy tulajdonképpen hogyan jó gyakorolni... a gyakorlás kulimunka, aki jól játszik 90%ban geccsolás és koncentráció, és 10%tehetség, ha van ilyen egyáltalán és nem csak geccsolás az egész. mindig azok játszanak jól, akik szétgyakorolják magukat... mi a jó benne? a színpad. a gyakorlást nem tudom jónak, nemjónak nézni, mert lételem, nem a jó nemjó dimenzióban van. ennél prózaibb... hanem gyakorolsz beégsz a színpadon...

... most az e-dúr szvittet gyakorolom (BWV 1006)... 16 éve játszottam utoljára, akkor még jó volt a kezem. minden évben megpróbáltam onnantól, hogy elkezdett rendbejönni és most először megy... megfordult a fejemben, hogy megérte-e ez a 16év szenvedés... az e-dúr szvit első tétele a praeludium az egyik legnehezebb bach tétel... mindenhogyan... memória, kéz, zene... 16 éve nem tudtam eljátszani basszus...

Bölcsődal a Filmszemlén az Uránia moziban

Hajdú Eszter Bölcsődal című filmje az MS3 romániai turnéról - a Filmszemlén, Uránia mozi február 4. csütörtök 15.20h.

A Port.hu-n info róla

Madeirán játsztam két brutál teltházas koncertet két hétte ezelőtt. Nagyon klassz volt. Olyan idő volt, hogy beszarás. Leégtem. Kicsit, de leégtem. Napon 25-30 fok volt. 5 napot voltunk ott és abból 4 napot volt strandidő. Elképesztő volt. Aztán hazajöttünk Lisszabonba, itt meg 10-12 fok volt, majd megfagytunk...

Funchal, ami végülis Madeira fővásora, bár Madeira Portugália része, kb 2 óra alatt közelíthető meg repülővel az óecánban. Funchalban a konziban játsztam több, mint teltházas, két részes szólóestet, aztán meg Calhetában háromszáz gyereknek.

Itt egy rövid kis opus az ottlétről.



... hátígy...

Sushi-mérgezés

van egy hely itt lisszabonban, egy étterem, ahol all you can eat van kínai és sushi. hibátlan. hétközben 7 EUR per fő, az nem olyan sok, hanem nagyon kevés. többször voltunk már, többekkel. eleve sushi-függő vagyok. a kínai néni, aki csinálja a családdal az éttermet szokott rajtam röhögni nagyokat, amikor odaállok türelmetlenül a pulthoz és kiszedek húsz lazacos sushit, megeszem, aztán megint szedek, megint megeszem, aztán számolhatlan mennyiségű lazacos nigirit. van rántott sushi is, abból mindig csak épphogy eszek... na, és tegnap három nagy púpozott tányér sushit nyomtam be, aztán még egy felet és rosszul lettem tőle, 2 órát feküdtem mire magamhoz tértem. ma hol vacsorázunk? a sushizóban!!!!

... holnapután játszok coimbrában, a nagy egyetemi városban, szólóestet. persze az egyetemen. már sokan jeleztek, hogy jönnek, meg majd az ottani zeneakcsin is fogok játszani valszeg.. nagyon nyakig bennevagyok a portugál zenei és művészeti dolgokban, de a részletekről majd később. ha most megfognának és elvinnének innen már akkor több mindent megcsináltam volna, mint valaha el bírtam volna képzeni - de erről is majd később

Verdes Anos

Na persze elhúztam a nótájukat is... a Verdes Anos a legszebb és leghíresebb portugál "nóta" Carlos Paredes írta - legendás fado gitáros...

Születésnap

most voltam 36 éves, épp a minap. dec 18án. sohasem voltam ilyen hosszan távol onnan, ahol születtem. tegnap 3 hónapja, hogy kijöttünk portugáliába - csak pár napot voltunk otthon.

gimnáziumi matektanárom - rácz mihály, akit a legjobban tiszteltem a gimiben - az alábbi üzenetet küldte nekem a facebookon

"gondoltál erre? Éveid száma a születési hónap napszámának duplája, a hónapszámnak pedig háromszorosa. És hogy nekem is legyen valami közöm a történethez, telefonszámom meglehetősen szorosan kapcsolódik a bűvös 2 és 3 számokhoz.....
BOLDOG SZÜLINAP OTT A MESSZE TÁVOLBAN!!!"

északon játsztam egy esküvőn szombaton, vagyis szülnapom másnapján Aveiro városban. Belmira nevű csajszi szervezett be engemet szüleinek 25 házassági évfordulóján tartott ezüst lakodalomra, hogy gitározzak egyet. Ez még hagyján. Az egész vendégsereg fogta magát, felállt és elénekelte nekem - PORTUGÁLUL - a bolgod születésnapot, mintegy surprise partyiként. tök meghatódtam-...

Radnóti koncert

... Merthogy ugye voltunk otthon pár napot pesten. Imádom Budapestet, mindig is nagy lokálpatrióta voltam. Viszont közel két hónap Lisszabon után ennyi rosszkedvű, frusztrált, depressziós és szétütött-fejű embert látni Budapesten nagyon lehangoló volt. Mindenki mindenkibe beleköt. Sosem voltam ennyit távol Budapesttől, Magyarországtól. 3 hát volt a legtöbb eddig Romániában 2007en Nagyszebenben...

... Az időjárás az tökmindegy, attól el lehet vonatkoztatni - azon ennyire nem múlhatnak a dolgok. Ma olyan meleg volt itt Portugáliában, hogy ingujjban megsültem Sesimbrában a kávézó teraszán a vakító napfényben délután 2kor...

Pesten szombat este körülnéztünk. Lementünk Misával vacsizni a Kőlevesbe, tök üres volt, átmentünk az Ellátóba félház se, lenéztünk a Fészekbe - najó, inkább menjünk haza...

... Amúgymeg Eszterem nagyot haladt a disztónia filmmel - "Demon Hands" címe - vagyis Démoni kezek...

Itt Portugáliában az élet csodálatos, művészként abból élek persze, amit otthonról hozok.

A Radnótiban baromi jó volt - az 50ik szülnapi bulin játsztam. Nem vittem magammal az egyes számú gityómat, sem a kettes számút, hanem otthon van budapesten a hármas és a négyes számú két tökugyanolyan hangszer, egyiken játsztam. Nagyon jófej volt mindenki velem, pedig nem kicsit balhés volt a negyedik évem ottan - de valszeg mivel mégiscsak lettem valaki, bárki, ezért talán szeretnek.

Tök profi hangcucc fénycucc volt





A szereplő művészek aláírásai



a portugál ténykedések pedig itt ms3music.blogspot.com

Dolgok itt Lisszabonban

Jó állunk. Ennyit szerintem még sohasem gitároztam, mint két hónapja. Bárhova megyek vinni kell a gitárt, koncert, koncert hátán. A helyi szinten legjelentősebb színházi és filmes szinésznővel Isabel Ruth - 68 éves! - készülünk egy közös estre, melyen a dalait, verseit játszuk. Heti három próba. Ma 5 órát gitároztam gyakorlás, plussz próba. Lehet, hogy már januártól játszunk, meglátjuk.

Radnóti gimi, ahova jártam, 50 éves. Most hazaugrunk és játszok a jubileumi hangversenyen egy kicsikét. Aztán vissza lisszabonba...

hihetetlen egy hely. lourinha nevű kisvárosban volt koncertem, egy nap kettő - ugyanúgy, mint otthon egy gimi délután, este meg kultúrális egyesület termében, háttérben az óceán.... - állva tapsoltak... a gimisek 200an voltak.. mint egy rockkoncert olyan.. volt.. egy templomban is játsztam vasárnap, ott is állva tapsoltak a végén...

... egy gyönyörű ország, lelkes és kedves emberekkel, akik imádják a gitárt...

itt lehet óvasni angolul a blogot a portugáliai történésekről ms3music.blogspot.com
hát így...

Kánikula

Itt Portugáliában a héten meg lehetett veszni a melegtől. Ma már egy kicsit hűvösebb van - 25 fok lesz maximum. Aszondják itt, hogy ez itt itt nagyon jónak számít, nem szok ilyen meleg lenni október közepén. Egyik nap kora délután kimentünk a tengerhez, futottam egy jót, aztán beültünk kagylót enni - ájulásos állapotban a melegtől.

Ma is megyünk ki még aztán hajtás-pajtás lesz. Én gyakorolok ezerrel, Eszterem meg a DocLisboán .

Továbbra is itt lehet óvasni, hogy mi a helyzet itt velem:

ms3music.blogspot.com