... nem szeretek éjszakázni... már... most éjjel van már f1, és még gyakorolnom kell egy órát, hogy meglegyen a három... három órát gyakorolok naponta... ma zűrös nap volt, voltunk mindenfelé eszteremmel, későn kezdtem neki a gityózásnak...
... róth edénél voltam tegnap... is.. múlt héten is... kapacitál, hogy menjek hozzá... fantasztikus dolgokat mutatott, mint mindig... portugáliában 1évig egyedül gyakoroltam, nem emlékszem, mert nagyon sokfelé jártam akkor, de azt hiszem 1szer voltam csak nála egy év alatt... kellett, hogy egyedül dolgozzak és jó is volt... most meg ennél még jobban kellett, hogy mutasson újat nekem - ez a fantasztikus ember... ha minden jól megy ez az évem - a 2011-es - lesz az eddigi legjobb koncertezés szempontjából, de persze közbejöhet a bármi... az bármikor közbejöhet, bármikor bárkit és bármit el lehet veszíteni és erre fel kell készülni, de nem lehet...
... fáradt vagyok, keveset alszom és sokat pörgök mostanában, a koncertek hosszú sora kezdődik márciusban... jó lenne pihenni... 2005 óta az első 150koncert óta - 6 éve -, hogy, ha tavaszt érzékelek az ugrik be, hogy indulnak a koncertek... lelkesedésem nem csökken a gitározást illetve, sőt ugyanúgy egyfolytában mennek a hangok a fejemben, ujjrendek, pengetés ésatöbbi... de azt hiszem nyugodtabb vagyok, mint voltam... működik a rutin, izgalom, "stage-fright" szinte egyáltalán, ha igen, akkor nagyon ritkán, viszont mindig jól jön, ha van... több, mint 500 koncertem volt az elmúlt években, ergo beszarás nincs már... kicsit amolyan öregfiúsan...
... ha eszteremmel megyek ide-oda vagy ilyesmi, akkor persze csípem az éjszakázást, de úgy amúgy a hétköznapokban már nagyon nem... ha pl. hallom a reggeli madárcsiripelést, amikor indulnak a villamosok, kicsit sűrűbb kezd lenni a forgalom, attól a mai napig kiver a víz... mert arra emlékeztet, amikor évekig nem tudtam aludni és sokszor hallottam ezeket a hangokat... szerencsére már nincs ez a kiakadt létállapot, alszom mindig jól, mitöbb, örülök, ha alhatok, mostanság, inkább úgy fogalmaznék...
... amikor 17 éves voltam, előttem az élet c. helyzetben nem gondoltam volna, hogy az ember mennyit változik még 40 körül is...
... a gyomrom persze fáj... féltem, hogy ma kimarad a gyakorlás és attól...
izgatni azért tudom magamat szóseróla...
... hát így...