Helyzet

Sok koncert lesz ám mostan, ha minden jól megy. ugye közbejöhet a bármi, bármikor, bárhogyan, bárhányszor....

Zamárdiban nem játsztam még de most majd igen ITT

Meg Hidegségben sem, de Hegykőn már igen évekkel ezelőtt. Hegykői fesztiválhoz tartozik egy Hegykőn indult, de mostanra egy igen komoly dologgá magát kinőtt fesztivál a Tízforrás

És ha minden igaz vázsonyi jön fújni!!! annyira szeretek vele játszani. meg elvira csellózni.. nagyon szeretem őtet is, ahogy húzza!!! elvira játszik a bölcsődal c. filmben, amit ha minden igaz hamarosan vetítenek magyar tévék, összesen kettők.

a filmről bővebben itt olvashat az, akit érdekel, akit nem érdekel, az ne olvasson

ma páltam, meg gyakoroltam. a májusi csonthártya gyulladás miatt nem merek nagyon sportolni. disztónia ügyben hamarosan előrelépések történnek, legyenek titok hogymi. a zongorista srác, akivel folgalkoztam egy ideig, elvileg jön hozzám valamikor, hogy mutassa hova jutott a kezével, de most nagyon rohangálós az élet... és ki tudja, hogy a holnap mit hoz?

egy korábbi írásom visszakerülése következik be alább:

Másik: olyan embert ismertem meg Végel László személyében, amilyet, akit eddig még sosem. Végel úr. Nem tudom mit és hogyan írjak róla, hogy elmondjam, hogy mit éreztem. Bajszos puhánynak kinéző bácsika - később kiderül, hogy borzalmasan erős és szilárd.

Hogy mit tud ő, amit más nem? Mit mondott, amit más nem? Nem tudom.

Ahogy ő ott az vajdaságban magyar íróként, kisebbségként, nagyvonalú megfigyelőként háborúkban, milosevics alatt munkanélküliként, nato bombázás alatt, bújkálva, üldözve, közéleti szerepet vállalva, közben nem politizálva, senki mellé nem állva. Hányattatások hosszú sora. Miért maradt ott? Mert kiváncsi volt - mondta ő. Nem mellet döngetve, hanem kiváncsi volt, hogy mi lesz ott majd. Egyensúlyozva mindig. Nem szürkülve, egyensúlyozva.

Miközben írt és írt és írt egyfolytában. El is kezdtem olvasni "Hontalan esszék" c esszé gyűjteményét. Nem lehet leírni, hogy miért nagyszerű ő, mert másfél napot voltunk szinte egyfolytában együtt vele, amikor a végén azt gondoltam, hogy ilyen nincs. Végig csak néztem, hallgattam, nem tudtam hova tenni. aztán realizáltam, hogy beszippantott a személyisége és készvagyok tőle. puszit is adtam neki eljövetkor.

1941-ben született és egy 3 éves gyereknek a fantáziavilága, világot habzsolni akarása kevés hozzá képest, miközben tízezer évnyi bölcsességgel rendelkezik. Nem ítélkezik, nem okoskodik, akármi történik vele, körülette mindig látja kívülről, ha azt gondolja, hogy nem látja bárkinek, aki épp mellette van jobban hisz, mint saját magának... megfigyel és beszélget. hallgat egy órát vagy megállás nélkül szövegel kettőt hrabali-ulyssesi végtelen öníró mondatokban.

Hálás vagyok a sorsnak, hogy megismerhettem. Nagyon.

hát így