Sokminden

Nagyon sok minden történt velem és sok minden történni is fog az még kérdés, hogy mi és hogy hogyan, de fog. Rengeteg mindenféle ajánlat jön mindenfelől, aztán meglátjuk merrehogyan.

Az augusztus most nyugis lesz. Repertoárt tanulok ezerrel. Nem is tolnátbaranyát jártam be az elmúlt fél évben, hanem a fél világot. Sok helyen játsztam, rengetegen, de még mindig nem elég helyen.... Először van életemben, hogy úgy érzem tényleg szükség van arra, amit csinálok, meg vagyok becsülve, stb.

Hogy mi lesz a jövőben? ki tudja... Lehet, hogy semmiselesz. Lehet, hogy jó lesz. Öregszem. Annyiból biztos, hogy nagyon, nagyon, százszor is meggondolom, hogy mit hogyan teszek. Nem megyek fejjel a falnak, mint fiatalon. Fiatalon persze amúgy is teszi az ember, én pláne tettem. És kell is, hogy legyen tapasztalat. Aztán le kell állni és "easy-be".

Hangulat kiváló mostmár ugye régóta. Néha azért megszáll a para, de egy-két nap alatt kidühöngöm magamat és kész. Az idő fantasztikus itt Lisszabonban. Néha, néha kibírhatatlanul meleg nappal, de este mindig hűvös és általában szeles.

Portugália szerte sokat játsztam. Mindenki imádja a gitárt és nem úgy néznek rám, mint Magyarországon (egy semmittevőre, aki "csak" gitározik, de igazából nem csinál semmit). Múltkor leszédültünk a Tejobarba, ahova mindenki csak úgy lemegy játszani. Mané a főnök már nincs itt, feleségével összeveszett és húsz év után visszament brazíliába. Senki nem tudta hol van, hova ment, aztán írt egy mailt mindenkinek. Most is írt nekem, hogy mikor megyek Rioba játszani - írtam neki, hogy szerezzen egy agentet, aki leszervezi. Van egy fotókiállítás a Tejobarban pár hónapja az ott játszott zenészekről, én is kintvagyok, ami nem kis dolog. Na, és egy fadista (portugálul is így mondják, így is ejtik) énekelt és énekelt, de azt hiszem inkább erre aszondanánk, hogy kajabált én meg fogtam egy gityót és elkezdtem játszani, amit ő. Meg a haverom Antonio, aki egyébként ingatlan marketingesből lett ügynök, öltönyben, nyakkendőben is nyomta. Éjjel 2-f3 körül. Nem volt semmi.


Persze nem felejtem kelet-európai gyökereimet, sőt. Bármit, amit tudok, amivel többet tudok, mint egy nyugati klasszikus zenész az attól van, hogy kelet-európai vagyok. Persze mindenhol vannak jók és rosszak, de a kelet-európai, főleg orosz, és főleg orosz-zsidó klasszikus zenész tradíció a legerősebb, legkomolyabb a világon. A magyar klasszikus zene nagyon erős bár a piacgazdaság érdekes, hogy nem tett túl jót a klasszikus zenei képzésnek. Hogy hiányzik-e Budapest? Családnak az a része, aki ott van igen, nagylányom speciálisan igen. Nagyon. Kint volt párszor évközben is, voltunk miley cirus-on (meglepi!!!), ami ennek a generációnak sztárja és csak Lisszabonban és Madridban játszott a Rock in Rion, meg egy hónapot most nyáron, tengereztünk sokat. Kisebbik lányom élvezi a helyzetet, miközben meg van zavarodva a nyelvektől. Sokat hall minket angolul, meg próbálunk portugálul is. Helyzeteket ért, de persze mindig magyarul nyomja mindenkinek. Budapest? Haverjaimmal söröznék egyet-kettőt már, az biztos. Hogy amikor külföldön Bartókot játszom meghatódok-e? Abszolut nem. Meg egy jókai bablevest a pozsonyi kisvendéglőben sok csípőssel, vagy egy kis borjú pörköltet. Vagy Balatonfüreden egy velős pirítós a hatlépcsősben? Yes!! Itt elhatároztam, hogy őszig annyit susit eszem, amennyit egy átlagember egy élet alatt sem, és legyen elegem belőle. Heti 4-5ször eszem susit. Legolcsóbb ebéd az indiai mellett... Sztem menni fog őszre. Ma kivételesen susit ettem ebédre, holnap is azt fogok és tegnap is vacsira. Főzni nem tudok, mert szar a konyhánk itt. Ez pl hiányzik, hogy főzhessek a családnak. Lent voltunk algarve-ban (dél-portugál tengerpart) pár hete konyhához jutottam és nekiestem a főzésnek...

Kis helyekre elmennék játszani otthon, remélem ősszel-télen össze fog jönni pár. Azt kifejezetten várom. Fura lesz hideg templomokban játszani. Most voltunk Eszteremmel Marokkóban a legnagyobb melegben... Marrakeshben ilyenkor 50 fok van napközben, este csak 35-40...

Bárkit kérdezek, hogy mi van otthon mindenki azt mondja, hogy egy nagy semmi van és nem is lesz semmise. Nekem az az érzésem, hogy általában hülyének nézik a magyarokat a világban és nem értik külföldön egy ország, aminek minden lehetősége meglenne, hogy jól működjön szarul működik. Portugáliában mindenki hisz abban, hogy ez jó ország és jól működik és szeretnek itt élni az emberek. Magyarországon mindenki azt gondolja, hogy minden szar, szar is lesz és akkor szar is lesz. Ez nagyon egyszerű, de ezen változtatni nem semmi feladat.... Reméljük egyszer valakinek sikerül.. Különben nem lesz lófasz se... csak rinya meg szar...

Egyik portugál barátom most jött haza tegnap előtt Pestről. 3 napot volt Pesten a családjával, előtte 2 napot Prágában. Azt mondta Prága teljesen nyugati, Budapest szakadt, szegény, sok a koldus, de egy hét sem lenne elég megnézni annyi a látnivaló és még több lenne, ha rendbe lenne hozva. De gyönyörű (lehetne mindig hozzátette).

Legutóbb Marokkóban jártam egy Mohammedia nevű városban játsztam egy kis kávézóban. Itt látható van két videó róla:





Van pár tanítványom itt Lisszabonban és közülük három legszebb férfikorban lévő igazi úriember. Akadémikusok két matematikus és egy pszichológus, ezért is neveztem el őket Trio Academica-nak. Négy hónapot foglalkoztam velük - előtte is tudtak gitározni, ezt a két darabot tanítottam be nekik többek között:



Játszottam az egyik leg"cool"abb lisszaboni underground helyen is Crew Hassan a neve. Kétszer is. A másodikon készült a videó:



Volt már pár koncertem Isabel Ruth-tal, ő már benne van a korban 70 éves, és igen jó kondícióban van, rengeteget tanultam tőle. A helyi újhullám oszlopos tagja (volt). Dalait játszuk a koncerteken. Ez a videó egy Sesimbra nevű kisvárosban készült egy kis galériának és koncert-teremnek használt kápolnában csodaszép helyen a tengerparton.



Játsztam Nápolyban is. Luigi Caramiello nápolyi író, szociológus - nagyon jó figura - barátunk szervezte spontán a koncertet. A szokásos sötét és koszos nápolyi utcákon járkál az ember és egyszercsak egy úszómedencés ott egy szálloda elbújva a falak mögött, utcáról nem látni. Ott van egy kis kamara terem a szállodában, ott játsztam.



Na, meg New York City.. Ez az amiről semmit sem lehet írni, mondani, amit eddig még nem mondtak. Az Őskáoszelmélet megvalósulva a legmodernebb módon. Itt vannak a videók:





Az alábbi videó Lisszabon legszebb terén készült itt már játsztam kétszer is. A lakásunkhoz nagyon közel, igazából pont fölöttünk van. Leírhatatlan, hogy mi hogyan néz ki a tér és milyen panoráma nyílik a városra, a folyóra, öbölre. Leírhatatlan.



Játsztam Tel-Avivban is játsztam Eszterem filmje előtt, de ott nem készült video. Jeruzsálem volt a legnagyobb "cultural shock", ahogy ezt nevezik. Több ezer éve ugyanúgy a világ három legnagyobb vallásának székhelye, elképesztő, leírhatatlan. Egy magyar gyökerű, nyugdjas rabbi vitt minket körbe csak elaludtunk Eszteremmel a kocsiban, mert éjjel repültünk és mondta, hogy naaa, aaakkkor itt a tel-avivi busz...

A piacok, gyümölcsök, humusz a legjobb Izraelben. Répalét még sosem ittam Jeruzsálemben frissen facsarva igen.